Üdv minden kedves erre tévedőnek!
Fekete Evelin vagyok és több mint 3 éve írom és szerkesztem az "Evelin és a blogolás" ( http://zenekonyvdrogeriastb.blogspot.hu/ ) című blogomat.
A blog témáit tekintve leginkább egy kulturális blog ahol Pécsről, zenéről, könyvekről, filmekről és elvétve egy kis személyes filozofálgatásokról olvashattok.
Imádok írni, magamat mindig "grafománnak" szoktam nevezni.
Évek óta hobbi szinten írok novellákat, verseket és kisebb- nagyobb történeteket amelyekkel olykor- olykor be is szoktam nevezni egy-egy irodalmi pályázatra.
Eddigi próbálkozásaim és kisebb sikereim nyoma az interneten:
https://hu-hu.facebook.com/notes/a-szobor-titka-litera-d%C3%ADj-2015/p%C3%A1lyam%C5%B1-1-fekete-evelin-a-szobor-titka/785919248182635/
http://www.petofilive.hu/2015/07/16/benned-is-szol-a-dal-5-het/
https://hu-hu.facebook.com/notes/szigor%C3%BAan-titkos-a-litera-p%C3%A1ly%C3%A1zata/p%C3%A1lyam%C5%B1-44-fekete-evelin-k%C5%91be-v%C3%A9sett-%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g/174978779611878/
http://szempontom.blogspot.hu/2014/05/fekete-evelin-herceget-lattam.html
https://www.poet.hu/szerzo/Fekete_Evelin
Sajnos úgy tapasztaltam, hogy a mai világban nagyon nehéz érvényesülni az írás terén és az irodalmi pályázatok is egyre kevesebbek vagy inkább nem részletezném, hogy némelyik milyen.
Lényeg a lényeg, hogy most ért meg bennem az a gondolat, hogy saját kezembe vegyem a Sorsom ezen részét és ezentúl ezen az új oldalon fogom megosztani az írásaimat a nagyérdeművel ugyanis a fiókom már megunta, hogy csak neki írok.
Azért írok, hogy másokat szórakoztassak vele, kiadni sajnos nem tudom Őket, de a mai modern világ - a blogok világa- lehetővé teszi Nekem azt, hogy ettől függetlenül mégis el tudjam juttatni másokhoz az írásaimat.
A főblogomat a fent említett "Evelin és a blogolást" természetesen továbbra sem fogom elhanyagolni, mert nagyon szeretem és szerencsére az olvasottsági statisztikái is jók.
No, de akkor pár szóban bemutatnám most ezt a blogomat a "kistestvért".
Ezen a blogon leginkább a kedvenc történelmi példaképem, Pécs egyik híres szülöttének nevezzük "Molnay" Júliának a fiktív naplóbejegyzéseit fogom publikálni.
Dísztányér Júlia arcképével
Tudom, tudom, hogy a Tündérváros és a Zsolnay-kód óta csúnyán fogalmazva lerágott csont ez a téma, de én már jóval a két kötet megszületése előtt elkezdtem írogatni néhány "Júliás írást", de nem volt elég bátorságom publikálni Őket.
A félénkségem oka az volt leginkább, hogy nagyon tisztelem Júlia emlékét és sem akkor és sem most nem szeretnék senkit sem megsérteni azon írásaimmal amik róla szólnak, ezért itt most először és utoljára írom le a teljes nevét a továbbiakban az írásaimban már csak J.-ként fog szerepelni.
Ezekkel az írásokkal tényleg csak emléket szeretnék neki állítani, mert úgy érzem, hogy méltatlanul kevés szó esett a család kapcsán erről a fantasztikus személyiségről.
Júlia munkái és azok a feljegyzések amiket olvastam róla arról árulkodnak számomra, hogy hozzám hasonlóan látta a világot.
A valóságtól olykor elrugaszkodott, szabad szellemű, természetkedvelő, kreatív, vidám és lelkes nő volt Júlia és ezek a tulajdonságkor azért nagyjából rám is rám húzhatóak.
Tényleg nem akarom a család még élő tagjait sem megsérteni az írásaimmal, mert ezeket a bejegyzéseket tiszteletből írom és mivel lelkesen kutatom a család és egyébként Pécs helytörténetét (hobbiszinten természetesen , amúgy fun fact: pár ponton múlott, hogy régész legyek), ezért történelmileg is hiteles információkat próbálok majd belecsempészni a bejegyzéseimbe.
Az első bejegyzés/ rész 1874-es dátummal kezdődik ugyanis ez az év nagyon fontos év volt Júlia számára.
Ekkor tölti be a 18. életévét és ekkortól kezdik el alkalmazni a gyárban az általa és a nővére által tervezett jellegzetes perzsa és magyaros díszítményeket a kerámiákon.
A család nevét jogi okokból sem fogom a továbbiakban használni és egyébként nem is ez a lényeg...én aztán tényleg nem akarok nyerészkedni ezen a dolgon.
A blogon egyébként más típusú bejegyzésekkel is találkozhattok majd ugyanis lesznek itt: novellák és versek is random témákban.
Remélem örömötöket lelitek majd az írásaimban!
Nagyon nagy és bátor döntés volt a részemről, hogy a nevemet vállalva kiállok ezekkel az "irományaimmal" a nagyközönség elé, de ez is én vagyok....aki szeret az így fogad el...kicsit furcsán, kicsit különcként.
Tudom, hogy nem én vagyok a világ legjobb írója és a helyesírásom is például pocsék, de tényleg csak azt akarom, hogy másoknak olvasási élményeket teremtsek az írásaimmal.
Köszönöm, hogy megtiszteltetek azzal, hogy elolvastátok ezt a kis bevezetőt!
Remélem a továbbiakban is velem maradtok!
Üdv.
-E.-
Megjegyzések
Megjegyzés küldése