Ugrás a fő tartalomra

Evelin vers digitalizáló - felolvasó projektje - 1. rész

Sziasztok!

Ma egy különleges bejegyzéssel érkeztem és kíváncsian várom majd a visszajelzéseteket a poszttal kapcsolatban.

Ez a bejegyzés az első része lenne annak az  új sorozatnak amelyet folytatni szeretnék majd a későbbiekben is  itt a blogon...

Ezen sorozat keretein belül régi tán' már el is feledett verseket fogok digitalizálni - felolvasni és megosztani a nagyvilággal.

Előre közölni szeretném azt, hogy nem vagyok színész sem versmondó, nem jártam beszédtanárhoz sem egyéb hasonló helyekre így nem is tudok úgy hangsúlyozni nyilván mint egy profi, de ezt kérlek nézzétek el nekem.

A verseket úgy olvasom fel amilyen érzelmeket épp kiváltanak belőlem...ahogy kiakarnak szaladni a számból....nevezzük  ezt "szabadversfelolvasásnak" így egybe írva. :)

Régen az Eternus nevű weboldal is indított egy ilyen  vers digitalizálós projektet amit nagyon sajnálok, hogy nem folytatódott tovább...

Ebben a projektben részt is vettem egyébként és erre a linkre kattintva meg is tudjátok hallgatni  az akkori digitalizálásos- versfelolvasásom eredményét:

https://www.youtube.com/watch?v=iCHxBaRypvE


Most 3 olyan verset és szerzőt választottam ki a saját kis projektemhez akiknek a versei már elsőre nagyon megtetszettek.

Az első vers szerzője nem más mint :

 Ferenczy Teréz  (1823. 12.17. - 1853. 05.22.) költőnő

És a választott verse pedig a: Nem vagyok én nap...

Íme a videóm, kérlek tekerjétek kicsit feljebb majd  a hangerőt, mert a technikai eszköztáram még nem a legjobb  ( a videó alatti leírásban most is és a következő videók során is megtaláljátok a verseket írott formában is):





A második vers szerzője:

Jakab Ödön  (1854. 07. 26. - 1931. 03.05.)  költő, író, irodalomtörténész 

A videóban elhangzott verse pedig: A mi harangjaink






Falusi lány voltam én is, közel laktunk a templomhoz és bár egy olyan városban élek már amit imádok, de azért még élénken él az emlékeimben a vasárnapi harangok csendülése...így nem is volt kérdés, hogy ezt a verset digitalizálnom kell....teljesen átérzem amiről szól...kicsit talán azért szomorkás a hangom a felolvasása közben...remélem nem tűnik nagyon monotonnak. :)

A harmadik és egyben utolsó vers szerzője pedig:

Fekete Tivadar költő, író, műfordító, újságíró aki Pécsen született 1894. november másodikán....találós kérdés (kommentben várom a tippeket): szerintetek ősöm volt-e az úriember vagy csak névrokonom? ;) 

A tőle választott vers pedig  az Újhold c. mű  ami egy igazán sötét - komor hangulatú vers, hogy ne csak ábrándos versekkel bombázzalak Titeket.






Nos remélem tetszett Nektek ez a kis rendhagyó bejegyzés!


Tudom, hogy technikailag és beszédtanilag sem tökéletesek a videók, de a szándék a fontos, így hallgassátok őket...a szándék pedig nemes (nem akarom ám magamat fényezni) , mert az a célom vele, hogy olyan versek maradjanak fent az utókor számára is amelyek régi kincsek és sajna elvészhetnek az idők múlásával.


Ne hagyjuk, hogy feledésbe merüljenek régi költőink nevei és alkotásai!


Indítsunk "mozgalmat" és mindenki aki kedvet érez hozzá  az csatlakozzon a mozgalomhoz úgy, hogy felolvas és feltölt / megoszt / digitalizál másokkal "hangosversként" egy - egy régi verset, hogy így eljuthasson több emberhez és a "YouTube és egyéb online felületeken mozgolódó nemzedékhez" ezen versek létezésének a ténye.



Hajrá verskedvelők! ;)


- E. -








Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Perczel kastély szelleme - fiktív mese egy nem is annyira fiktív faluról

Hol volt, hol nem volt,  volt egyszer egy kis falucska amit Rózafának hívtak és annak  volt egy szép kastélya. Ez a kastély nem szó szerint a faluhoz hanem a falucskához tartozó pusztához tartozott , de ez már csak részlet kérdés és mi ilyesmivel nem foglalkozunk, ugye? A kastély ha hinni lehet a „krónikások énekének” akkor 1913-ban Pilch Andor tervei alapján épült fel és a bonyhádi Perczel család volt a megrendelője, de pontos adatokat nem lehet tudni a történetéről. A falu lakói közül talán kevesen tudják azt is megmondani, hogy melyik Perczel lakott itt ha itt lakott egyáltalán vagy tán csak egy hétvégi kis kastélya volt ez….ki tudja? Lényeg a lényeg, hogy ennek a falunak bizony saját kastélya volt és nem is akármilyen. Ahogy viszont teltek – múltak az idők a kastély lassan nyugdíjba vonult és megadta magát a természetpusztító ölelésének és már csak az emberek emlékezetében volt pompás látvány. Sok gyerkőc járt ide játszani és persze legendákat gyártan

Vers a múltból - Evelin: 20 perc magány

20 perc magány Szaladj tovább, ne állj meg! Várj! Várj, talán még 1 percet! Á, csak itt bambán nézel… De mégis miért vagy itt ha mégsem?! Tudod mit?! Menj…menj csak a fenébe! Elment…csend van és félek. Hát tényleg elment a fenébe?! Most az egyszer hallgatott rám Ez is egy talány, hogy hogyan fogadhatott szót nekem a nagy trehány! Fullasztóak a falak jönnek előre és csak jönnek és jönnek Összenyomnak talán a nap végére? Kint zúg a csend, bent fáj a némaság megsüketültem talán? Szem ég, szúr a szív, zár a száj talán mondanom kellett volna még valamit, mert muszáj? Muszáj, mert miért? Te sem tudod akkor meg tényleg: MIÉRT? Jobb lesz ez így, nem kell félni csak most az egyszer magammal kell tényleg "élni"! A francba…talán ez ijesztőbb mint száz halál! Jobb lesz ha utána futok hisz még mindig kint áll! 20 perc….valóban ennyit bírtam?! Kínban, pírban, ej, de jól bírtam… Ja, nem mégsem bírtam jól, de

Egy sajgó lélek hattyúdala - avagy nem minden szerelem az aminek látszik

Engedjetek meg nekem kérlek egy kis bevezetőt mielőtt megismertetném veletek a novellámat. Ezen írás nem véletlenül a mai napon jelenlik meg ugyanis: November 25.  "A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja." A Wikipédia szerint : "A nők ellen világszerte követnek el nemi erőszakot, családon belüli erőszakot és az erőszak egyéb formáit.  A téma nagyságrendje és valódi természete gyakran rejtve marad.  Az ENSZ  közgyűlése  ezért 1999. december 17. óta nyilvánította e napot  a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává  (54/134. határozat).  Az ENSZ felkérte a kormányokat és nemzetközi szervezeteket, hogy e napon figyelemfelhívásul szervezzenek programokat. Az UNIFEM (az ENSZ Női Fejlesztési Alapja) is e témát helyezi tevékenységeinek középpontjába az emléknapon." Thomas Saliot festménye Forrás: Pinterest Én úgy emlékezek meg erről a napról, hogy egy pár évvel ezelőtt fiókba száműzőtt novellámat osztom meg Vel